ARC Kiállítás 2018 |
Azokat mindenképpen, amelyeket kiállítottak. Nem is akármilyen alkotások születtek. Voltak kifejezetten súlyos, szívet szorító mondanivalójúak, akadtak viccesek, és természetesen olyanok is, amik kerekperec az ember arcába ordítják, hogy mit is lát az érdeklődő.
Minden évben – már amikor sikerült eljutni a kiállításra – ámulva néztem, hogy milyen leleményesen fogták meg a művészek az adott témákat. Kreatív embernek tartom magam, de valahogy sosem volt érzékem az effajta kreativitáshoz.
És hogy miben volt más idén az ARC kiállítás?
Hát például abban is, hogy nem az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy meg kéne kukkantani. :) De igazából a legnagyobb különbség a helyszínt illeti. Az elmúlt években ugyanis a Városliget egészen közeli szomszédságában állították fel a plakátokat. Mondhatnánk úgy is, hogy egészen központi helyen volt, aki arra járt, biztos, hogy észrevette, hogy itt valami van.
Na de idén! A kiállítás nem kapott területet a szokásos helyen, azonban a XIV. kerület úgy gondolta, hogy nem szabad veszni hagyni ezt a hagyományt, úgyhogy az Örs vezér terétől párszáz méterre biztosított egy helyszínt.
Be kell vallanom, hogy idén egy sokkal barátságosabb helyen köszönt rám újra ez a kiállítás. Lakóterületen volt? Igen. Zöld övezetben? Igen. Figyelni kellett az ott lakók nyugalmára? Igen. Sár és por is volt, attól függően, hogy milyen volt az időjárás? Igen. Nem volt központi helyen? Nem. És nem a betonplaccon kellett sétálgatni? Nem.
Nos, lehet, hogy egy eldugottabb helyen állították fel a plakátokat, azonban a környezet kellemes volt és a látogatótársak is betartották a szervezők kéréseit, kifejezetten diszkréten viselkedett mindenki.
Hát például abban is, hogy nem az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy meg kéne kukkantani. :) De igazából a legnagyobb különbség a helyszínt illeti. Az elmúlt években ugyanis a Városliget egészen közeli szomszédságában állították fel a plakátokat. Mondhatnánk úgy is, hogy egészen központi helyen volt, aki arra járt, biztos, hogy észrevette, hogy itt valami van.
Na de idén! A kiállítás nem kapott területet a szokásos helyen, azonban a XIV. kerület úgy gondolta, hogy nem szabad veszni hagyni ezt a hagyományt, úgyhogy az Örs vezér terétől párszáz méterre biztosított egy helyszínt.
Be kell vallanom, hogy idén egy sokkal barátságosabb helyen köszönt rám újra ez a kiállítás. Lakóterületen volt? Igen. Zöld övezetben? Igen. Figyelni kellett az ott lakók nyugalmára? Igen. Sár és por is volt, attól függően, hogy milyen volt az időjárás? Igen. Nem volt központi helyen? Nem. És nem a betonplaccon kellett sétálgatni? Nem.
Nos, lehet, hogy egy eldugottabb helyen állították fel a plakátokat, azonban a környezet kellemes volt és a látogatótársak is betartották a szervezők kéréseit, kifejezetten diszkréten viselkedett mindenki.
Az ARC kiállításról bővebben itt olvashattok.
És természetesen itt is muszáj volt előkapnom az aktuális olvasmányomat és legalább pár mondatot elolvasni, hogy elmondhassam: „Itt olvastam!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése