Töredelmesen bevallom, hogy nagyon ritkán olvasok színműveket. Ennek leginkább az az oka, hogy főleg a regények iránt érzek vonzalmat. A napokban viszont Diana Sotonak köszönhetően elolvashattam a Csak a bolondok boldogok című drámai színművét és egyszerűen lenyűgözött az, amit ettől az alkotástól kaptam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése