Nagyon régen volt már, amikor először léptem a TIT Budapesti Planetárium bejáratához vezető lépcsőkre. Ha jól emlékszem ennek már több, mint húsz éve, ám az emlék nem óhajtott megkopni igazán azóta sem. Viszont hazudnék, ha azt mondanám, hogy semennyire, mert persze ennyi idő távlatából nem lehet kristálytiszta minden emlékkép. Az elmúlt hetekben viszont többször is látogatást tettem egy-egy előadáson és az élmény ugyanolyan felejthetetlen nyomot hagyott bennem, mint gyermekkoromban.
Fotó: 24.hu / Berecz Valter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése